Miért nem köt? - az örök dilemma

Egyáltalán mit jelent az, hogy köt? A kérdés természetesen a műköröm alapanyagok megszilárdulására vonatkozik. A szakzsargonban kötésnek nevezzük azt a polimerizációs folyamatot, melynek során a képlékeny halmazállapotú műköröm anyag megszilárdul. A szemcseszerkezet átrendeződése végbemehet levegő vagy UV fény hatására, anyagcsoporttól függően vagy az egyik vagy a másik.

A zselés alapanyagok esetében a kötési folyamatot kizárólag megfelelő hullámhosszúságú (~365 nm,~ 410 nm) UV-A fény indítja be, ezért például a pénzvizsgálót vagy a szoláriumot nem használhatjuk ilyen célra. Viszont ilyen spektrumú UV fényt a természetes napfény is tartalmaz, ezért fordulhat elő, hogy a napon hagyott anyagaink bekötnek. Ezzel a módszerrel azonban a természetes fény szórtsága miatt nem érhető el biztos kötés illetve stabil kötési teljesítmény, nem is beszélve a borongós napokról :)

Honnan tudjuk egy anyagról hogy megkötött? Az UV fényre kötő anyagok egy része szárazra köt (fixálásmentes színes zselék, egyes fényzselék, egy lépéses gél lakkok), ezeknél egyértelmű, hiszen, ha teljesen megkötött az anyag, akkor már nem ragad. Az anyagok másik része (építő zselék, hagyományos gél lakkok) viszont nem így viselkedik. A kötési mechanizmus során a zselés anyag felületén kicsapódik egy olyan kohéziós réteg, amit ragacsosnak érzünk, és emiatt lehet olyan gyanúnk hogy az anyag nem kötött meg kellőképpen, ez nem az anyag hibája, normális jelenség, mely nem befolyásolja az anyag tartósságát.

Az ilyen típusú zselék fixálást igényelnek, azaz Cleanser-el való áttörlést. Ha az áttörlés során nem marad az anyag nagy része a törlőlapkán, akkor az bizony megkötött a ragacsosság ellenére is. Az erősen pigmentált gél lakkok, vagy zselék azonban a teljes kötést követően is engedhetnek vissza színt, azaz elszínezik a törlőlapot, ez az erős pigmentáltság miatt van és ettől nem veszít az anyag sem a színéből, sem a tartósságából, ez nem azt jelenti, hogy nem kötött meg, ettől nyugodtan végre lehet hajtani a következő lépést, ami újabb színréteg, vagy átlátszó záróréteg felhordása.

Meddig köttessük? A lámpázás időtartamára nincs állandó recept, mert számos tényező befolyásolja. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az egyes anyagcsoportok kötési ideje, anyagminőség szerint, 20 sec és 3 min közötti tartományban mozog. A kötési idő azonban nagymértékben függ a felhordott anyagvastagságtól, minél vastagabb az anyag, annál időigényesebb a megszilárdulás, extrém vastagságú anyagot (> 5mm) nem is tud teljesen átkötni az UV fény. Ezen kívül a kötési folyamatot az alkalmazott lámpa teljesítménye is befolyásolja, egy bizonyos fokig a teljesítmény növekedésével csökken a kötési idő.

A LED lámpák viszont megviccelhetnek minket, ha nem ismerjük őket eléggé. Először is tudnunk kell azt, hogy a LED elnevezés, magára a fényforrásra (az izzóra) vonatkozik és nem a fény típusára, vagyis a LED lámpa is UV-A fényt bocsát ki, legfeljebb a hullámhossza tér el a hagyományos csöves lámpákétól. Ezért fordulhat elő, hogy egy olyan anyag, amit hagyományos (csöves) UV lámpára terveztek, egyáltalán nem vagy csak részlegesen köt meg egy LED lámpában, legyen az bármilyen nagy teljesítményű.

A másik nagy különbség, hogy amíg a 4 csöves alagút lámpánkban szinte bármi biztosan megkötött, sőt nemcsak benne, hanem már az asztalon előtte hagyott anyagaink is, ugyanez nem igaz egy 36W-os LED izzós lámpára. A csöveknek jóval nagyobb a szórása, ezzel az energia vesztesége is, a LED izzók jóval kisebb szórással, koncentráltan, szinte pontban bocsátják ki a fényt, ezért van az, hogy a LED forrásból jóval alacsonyabb Watt szám is elegendő, pl egy gél lakk átkötéséhez csupán 2-3 W.

 

Ez a koncentráltság azonban, ami hatékonyságban és időben előnyt jelent, jár egy komoly, de kiküszöbölhető hátránnyal. Az alacsony szórás miatt, egyáltalán nem mindegy, hogyan helyezzük a kezünket a lámpa alá, egy pici figyelmetlenség is elegendő ahhoz, hogy bizonyos részeket (rendszeresen a kisujj) ne érjen megfelelően a fény, amiből tévesen kötési hibára következtetünk.

Azonban belátható, hogy a lámpa fénye nem tesz különbséget sem anyag, sem felület között, tehát ha csak bizonyos helyeken nem köt a zselé, az vagy a kéztartásnak vagy egy kiégett izzónak az eredménye lehet. Előbbit, néhány kéztartás váltással kiküszöbölhetjük, illetve vegyük szemügyre, hogy pontosan hol helyezkednek el az izzók és próbáljuk minél közelebb elhelyezni ezekhez a vendég körmeit.

Még egy érdekesség

Egy kísérlet során gél lakkok LED lámpában való kötési idejét vizsgáltuk, és azt tapasztaltuk, hogy egy minimális teljesítményt fölött (2-3W) a kötési idő nem csökken. A gél lakk kötésének van egy minimális teljesítmény igénye, azon túl a teljesítmény növelése nem hoz változást, ezért nem érdemes költséges, erősnek hitt LED lámpákba befektetni, kivéve akkor, ha az a lámpa kiterjesztett hullámhosszon üzemel és ezáltal többféle anyag megkötésére alkalmas. Ez a tulajdonsága viszont nem eredményez különbséget gél lakk esetében.

A levonható következtetés hogy egyáltalán nem biztos, hogy ami drágább az jobb is, és az sem, hogy minél nagyobb teljesítményű egy lámpa, annál gyorsabb, ez ugyanis a használat függvénye. Lámpavásárlás előtt járjuk alaposan körbe a témát, felmérve, hogy pontosan mire fogjuk használni és tájékozódjunk az alkalmazott anyagok kötési tulajdonságairól is, így biztosan nem fogunk mellé.

© 2019 Alveola Beauty Services Kft. Minden jog fenntartva • Felhasználási feltételek és jogi nyilatkozat

Az oldal a felhasználói élmény javítása érdekében Cookie-kat használ. A weboldal használatával Ön elfogadja a Cookie-k fogadását. Ha többet szeretne megtudni, kérjük, tekintse meg adatvédelmi tájékoztatónkat.

OK